Történelmi

Ha ezt a könyvet elkezded lapozni, rendkívüli időutazásban lesz részed. Elröpítünk a kétezer évvel ezelőtti római Napocába, azután a gepidák királyi városába, a honfoglalás kori magyar településre...

„Körben a nép, a mi népünk, akit nem lehet leváltani" – olvasható Dr. Bándi Kund Köd előttem 1956 köd utánam című kötetében

A Kolozsvár – közelről 2015 augusztusában napvilágot látott első kötetével egyidejűleg fölmerült a kérdés: mikor jelenik meg a következő? Végül ez is elkészült. Az elsővel szemben mindössze kilenc, de terjedelmesebb írásból állt össze. Az első fejezet, Kolozsvár nevének eredete, ma is időszerű.

Tanulmányok, dokumentumok

Orbán Lajos (1897–1972) kolozsvári polgár fényképhagyatéká­­­­­ból készült ez a válogatás, amely a két világháború közötti Kolozsvár utcáinak forgatagát mutatja be

A magyarság történelme bővelkedik rettenthetetlen hősökben, csodálatos legendákban és rendkívüli uralkodókban. Ki ne ismerné Hunyadi Jánost, a híres törökverőt, vagy a vitézségéről és csodatételeiről méltán híres Szent László királyunkat.

Öt magyar király, akik különböző okokból legendásnak számítanak már. De ne tévesszen meg minket a legenda főképpen a hírnevessé felnőtt, ily módon legendás uralkodókról van szó e könyvben.

A kötetben található színes portrék, valamint a 3D-s technológiával készült életképek és csatajelenetek emberi közelségbe hozzák a magyar történelem meghatározó alakjait.

A régi mondák a magyarok eredetét egészen Nimródig, az özönvíz utáni világ első királyáig vezetik vissza, ám a történelmi kutatások alapján kijelenthető, hogy a magyar múlt számos részletét a mai napig homály fedi. Ami biztos: a magyar nép több, genetikailag különböző eredetű népcsoportból alakult ki..

1100 év telt el már el azóta, hogy az Árpád fejedelem vezette magyarság megérkezett a Kárpát-medencébe, és új hazát teremtett magának. Viharos esztendők állnak népünk mögött, történelmünk bővelkedik sorsfordító eseményekben, de könyvünk lapjain a kevésbé fontos, ám annál érdekesebb tények, történetek is az olvasó elé tárulnak. Tudtad, hogy bő 300 évvel a honfoglalás után egy szerzetes megtalálta a keleten maradt magyarságot? Mi köze van a forintnak az olaszországi Firenze városához? Hogyan zajlott le egy középkori csata? Mi lett a sorsa Mátyás király híres fekete seregének? Honnan kapták nevüket az egymással hadakozó kurucok és labancok? Meddig tartott Petőfi Sándor népszerűsége az 1848-as forradalom kirobbanása után? Miért kedvelte a szépséges Sisi királyné a magyarokat? Az izgalmas kérdésekre megtalálod a válaszokat színes képekkel illusztrált kiadványunkban

Mária Terézia negyven évig ült az osztrák és a magyar trónon. Milyen is volt valójában ez az erős akaratú, hitbuzgó katolikus asszony? Megtudhatjuk Nemere István művéből.

A könyv hiteles és megrázó tanúság azok számára, akiknek tudatában már a kommunista rendszer összeomlása, 1989 is történelem.

Jelen kötet lehetőséget ad arra, hogy a kolozsvári közösség a közelmúltban sorsát alakító történelmi esemény emlékezete kapcsán számot vessen önmagával és a világgal.

Interjúk az erdélyi magyar színművészeti felsőoktatás intézményeiről

A történelmi dráma 1660-ban, Debrecenben játszódó események három napját eleveníti fel, miután a török seregek elfoglalják Váradot, és a menekülők egy része, köztük a református iskola közel száz diákja és tanára itt keres menedéket.

A kötetben négy történelmi regény olvasható a magyar református egyház múltjából. Egy Méliusz Juhász Péterről, egy Károli Gáspárról, egy Szenci Molnár Albertről és egy Ráday Pálról.

A Kolozsváron megjelenő Művelődés kulturális havilap idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból a szerkesztőség és tanácsadó testülete úgy döntött, hogy az 1989. decemberi rendszerváltást követő bő három évtized alatt, vagyis az 1990 és 2022 között a folyóiratban megjelent ismeretterjesztő írásokból kötetekbe fűzött válogatott gyűjteményt ad ki. A Művelődés-enciklopédia, 1990–2022, I–IV. című gyűjteménybe olyan írásokat válogattunk össze, amelyek az egyetemes, ezen belül a romániai magyarság évezredes történelmébe, kultúrájába, írott és épített örökségébe nyújt betekintést az Olvasók számára.

Huszonhat ​évet élt, s abból közel egy esztendőt töltött Erdélyben – a Bánságot és a Partiumot is beleértve. Nem sok idő, de ehhez fűződik életének két döntő eseménye: a házasság és a szabadságharc. Ő úgy mondaná: szabadság, szerelem.

A sorban immár harmadik Boia-kötet fordítása a maga módján része annak az állandó erőfeszítésnek/odafigyelésnek, amely a meghatározó román történészek és gondolkodók munkáinak magyar közegben való ismertetését célozza.

Az 1956-os magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő, erdélyi-romániai fejleményeket taglaló idő- és térbeli utazás ez a könyv.