Megsebzett Kolozsvár

JELEN KÖTET lehetőséget ad arra, hogy a kolozsvári közösség a közelmúltban sorsát alakító történelmi esemény emlékezete kapcsán számot vessen önmagával és a világgal: a „csendes hátország” békeillúzióját szilánkokra törő bombákat, a leomló házfalakat rövid időn belül háborús frontátvonulás követte – az újjáépítést már a győztesek új világrendje határozta meg. Az emlékezet személyes, családi körön belülre visszavonuló, évtizedeken át nyilvánosan meg nem jeleníthető, ki nem beszélt élményét a történész és közéleti író Papp Annamária a hely­történet és mikrotörténet szintjét is megjelenítő kötetben hozza elénk. Maga a kolozsvári és a szélesebb erdélyi társadalom keresztmetszete sejlik fel lapjain: emberi alakot nyer, az idő életszerű lüktetését, az emlékezet összetett óraművét, a közel­múlt egy pillanata köré rendezett emlékezet évgyűrűit világítja meg sorai által a szerző – képben, szóban megőrzött vissza­emlé­kezések összhangját megteremtve. dr. Lönhárt Tamás történész A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ Kolozsvár utcáin hagyott jelei esetleg csak a hozzáértőknek tárulnak már fel egy-egy meg­maradt Adăpost (Óvóhely) falfeliratban. De ahhoz, hogy a múlt eseményei eszünkbe jussanak, szükségesek olyan tárgyak, ame­lyek megszakítják a mindennapiságot, amelyekről és amelyek mellett mesélni lehet. Erre kiválóak a fényképalbumok, hiszen a képek előcsalogatják a régen megélt eseményeket, viszont a fotók maguktól nem fognak megszólalni. Szükség van az em­lé­kező emberre. Ez a könyv, amely egyúttal album, nemcsak olyan fotókat tartalmaz, amelyek egy ismeretlen és ideiglenes Kolozsvárt mutatnak, hanem azoknak az embereknek az emlé­keit is, akik mindezt látták, megélték. Együtt van hát a kép és a mesélő ember, nekünk csak meg kell hallgatni a történetüket. Utána pedig az újjáépített homlokzatokban, az átalakított épületekben vagy az azóta is változatlan kapukban, ablak­keretekben felismerni a megőrzésre érdemes múltat. drd. Újvári Dorottya művészettörténész