Történelmi

Csapody Miklós újabb esszéinek, tanulmányainak régebbi és újabb „történetei” Erdélyben „játszódnak” a két világháború közötti időtől máig.

Kolozsvári sírkertek a XIX-XX. századból

A Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának 2022, szeptember 22-23-ai konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változata

Könyvünk célja, hogy röviden összefoglalja a magyar nép történetét, mely az évszázadok alatt szorosan összefonódott a Kárpát-medence, egész Európa más népeinek múltjával.

A 20 kötetes sorozat második tíz kötete a 2. világháborúban döntő szerepet játszóalakulatok és fegyvernemek, katonák és ütközetek históriáját tárja fel.

A 20 kötetes sorozat második tíz kötete a 2. világháborúban döntő szerepet játszóalakulatok és fegyvernemek, katonák és ütközetek históriáját tárja fel.

A 20 kötetes sorozat első tíz része kronológiai sorrendben mutatja be a második világháború eseményeit.

„Az ember közvetlenül érintett. Lehetetlenné válik számára, hogy pusztán elbeszéljen valamit, nagy a kísértés, hogy ítélkezzék is. A történész szenvedélye összefonódik a hazája életében részt vállaló, az ország jövőjéért aggódó politikai átéléssel.

Két világháború, két élettörténet. Egymástól igencsak eltérő, de megannyi – összehasonlításra alkalmat kínáló – mozaikdarabjai annak a sorsnak, amely a magyarságnak kijutott a 20. század első felében.

Kilenc olyan asszony története van ezeken a lapokon, akik sokat vagy keveset, de valamit mindenképpen változtattak a magyar történelem menetén. Királynők, császárnék, nagyhírű nők, akár kemény harcosok is..

Ebben a történelmi esszében a szerző röviden vázolja fel saját nézeteit a románok történetével, valamint a jelen és jövő Romániájával kapcsolatban.

1945-1949 közötti alig öt évnek a története bontakozik ki a Bánffy-életmű alapos ismerője, Marosi Ildikó kiterjedt dokumentációra és gazdag fényképanyagra épülő könyvéből.

Csapody Miklós most feltárja a magyar külügyminisztérium ide vonatkozó diplomáciai iratanyagát és háttér-információs forrásait, s felszínre hoz olyan részleteket és összefüggéseket, amelyek révén mélyebben megismerhetjük az akkori idők egész román-magyar viszonyrendszerét, s betekinthetünk a diplomácia „boszorkánykonyhájába” is.

Verses imádságokat, könyvjegyzéket, konyhai dolgok leírását böngészheti a régi szövegek megfejtésére is vállalkozó bátor olvasó.

A kötet, Sas Péter válogatásában és szerkesztésében, átfogó és pontos képet nyújt az erdélyi barokk építészet megörökítőjéről, Biró Józsefről.

Bármennyire is törekedünk ennek a könyvnek a megírása során arra, hogy magunkról egyáltalán ne ejtsünk szót, ne állítsuk magunkat középpontba, most mégsem tehetjük meg, hogy ne emlékezzünk meg arról, hogy egy Hosszúfalu nevű helyen éltünk néhány éven át.

"Ebben a kötetben Erdélyről, illetve erdélyi emberekről, eseményekről és tájakról írott verdeimet gyűjtöttem össze" Gömöri György

Szekfű Gyula fogalmazta meg: a kisebbségi kérdés emberek kérdése, nem a földé vagy területé. Emlékiratok, interjúk, naplók és egyéb dokumentumok százait olvastuk át, hogy ezt a kötetet összeállitsuk. A cél az volt, hogy az erdélyi magyarság szemszögéből Erdély utóbbi száz évének lehetőleg hiteles tablóját készitsük el. Az eredmény: emberi sorsok, szenvedések és örömök hihetetlen, barokk gazdagságú portréja.

Emlékkönyv a székelyudvarhelyi Református Kollégiumról.

A magyar tüzérség története

Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának hazai rendezvényei sorában az elsők között zajlott le az a konferencia, amelyre Sepsiszentgyörgyön került sor 2016. szeptember 1-2-én, s amelynek előadásait, szerkesztett változatban, ebben a kötetben kapja kézhez az olvasó.

Ha ezt a könyvet elkezded lapozni, rendkívüli időutazásban lesz részed. Elröpítünk a kétezer évvel ezelőtti római Napocába, azután a gepidák királyi városába, a honfoglalás kori magyar településre...

„Körben a nép, a mi népünk, akit nem lehet leváltani" – olvasható Dr. Bándi Kund Köd előttem 1956 köd utánam című kötetében

A Kolozsvár – közelről 2015 augusztusában napvilágot látott első kötetével egyidejűleg fölmerült a kérdés: mikor jelenik meg a következő? Végül ez is elkészült. Az elsővel szemben mindössze kilenc, de terjedelmesebb írásból állt össze. Az első fejezet, Kolozsvár nevének eredete, ma is időszerű.