Ókori görög gondolkodók

 Az alapismeretek elsajátítása mellett így abban is segítségére kíván lenni az olvasónak, hogy a nehezebben beszerezhető anyagokat mintegy szöveggyűjtemény-jelleggel elérhetővé teszi.
Az ókori görög gondolkodóknak az európai és az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatása mindmáig érezhető. Ez alól a keresztyén élet és teológia, illetve a keresztyén erkölcs sem kivétel. Sem a hitben előttünk jártak, sem mi nem tudunk függetlenedni e hatásoktól. Egyrészt sok közös pontot is felfedeztek a keresztyén tanítás és egynémely régi filozófus gondolatai között, másrészt pedig éles ellentétbe állították a krisztusi életvitelt valamelyik ókori filozófiai irányzat nézeteivel. Ez az írás – jellegénél és terjedelménél fogva – nem vállalkozhat arra, hogy a filozófiának a teológiában érezhető befolyását akár futólag is áttekintse. Hiszen még az a többé-kevésbé elterjedt megállapítás, miszerint a keresztyén teológia első évezredében Platón, a másodikban Arisztotelész uralkodik, nagyon sok szempontból felülvizsgálatra szorul.
A keresztyén apologéták és követőik a filozófusokkal való küzdelem során bevezették a filozófia módszereit és kifejezéstárát a teológiába, és úgy vélték: értelmesebben, tudományosabban fejezték ki hitüket, ugyanakkor pedig az ellenfelet saját eszközeivel győzték le. A filozófia képviselői viszont ugyanolyan joggal gondolhatták, hogy trójai faló módján sikerült belülről meghódítani a teológiát.
A dilemma megválaszolása – amennyiben erre egyáltalán szükség van – nem e munka feladata. Célja mindvégig az marad, hogy megismertesse, és a teológiában felfedezhető befolyásukra történő utalásokkal a mai teológusok számára – reménység szerint – emészthetővé, időszerűvé és érdekessé tegye e régen letűnt kor gondolkodóit, akiknek gondolatai még a reklámok világában is