Részletek
A grafikus, fametsző Gy. Szabó Béla (1905–1985) nevét világszerte ismerik. A pályacsúcsán
álló művész életének nyolcadik évtizedében, miután illusztrációk sora került ki keze alól,
hónapokon át kutatta, kereste a mondandók mondandóját, a Bibliát, s annak könyvei között
megállt János bizonyságtételénél, az Apokalipszisnél.
Gy. Szabó Béla a huszonkét fejezet mindegyikéből egy képet vagy csak egyetlen villanást, sugárzást
ragadva ki, fába metszette a Jelenések könyve látomását.
LÁTOMÁS, mely értelmező szótárunk szerint a felcsigázott képzelet hatására látni vélt kép, az igazi
kijelentés, Isten terveinek nyilvánosságra hozatala, akaratának kinyilatkoztatása, látomások, látások könyve.
Az évszázadok folyamán ez a könyv a vigasztalás kiapadhatatlan forrásává vált, ezért egyetemes érvényű,
minden időkre szóló üzenete van.
Mit közöl az emberekről a munka álombeli szépségével fába vésett látomás?
Annyit és olyasmit, amit szavakkal alig lehet kifejezni, ami csak a művésznek adatott meg, aki a munka
szívós szenvedélyétől éltetve az emberről akart elmondani valami súlyosat, valami felemelőt, valami
felejthetetlent.
A huszonkét fametszeten átvonul előttünk az ember örök félelmével, felszikrázó örömeivel, szorongásaival,
a pokoltűzzel, a dantei gyötrelmekkel verten, veszedelmeivel és villódzó ragyogásaival.
A huszonkét alkotás elbeszél mindent: a próbatételt, az intő kezet, a hétpecsét titkait, a kiválasztottakat
és meggyötörteket, a sok jajt, az égbe szálló lelkeket, az Antikrisztust hamis prófétáival, a földindulást,
a halálmadarak szárnyainak fenyegető árnyát, a halállovasokat, amint egy gomba tetején ügetnek. Atomfelhő
volna vagy a jövő előrevetített képe lenne ez? Korunkról szól ez, amelyben élnünk adatott. A jövendő
csak azé lehet, aki ebben az életben teljes erejével az igazság szolgálatában áll.
Még van remény – vallja János apostol és vele együtt vallja Gy. Szabó Béla, akinek sorsa, életműve,
személyisége, igehirdető üzenete, egy kis reményt felvillantó látomása előtt tisztelettel és hálaadással mélyen
meghajtjuk fejünket.
A 2017-es esztendő az egyetemes protestáns egyházak részére a reformáció 500 éves, a Kárpátmedencei
magyarság részére pedig az 1567. évi debreceni zsinat 450 éves évfordulóját jelenti. Ebben
az évben sok rendezvény lesz, mely része annak az ünnepségsorozatnak, amelynek célja, hogy a múlt célkitűzéseit
hasonlítsuk össze a mai életünkkel a keresztyén egységet munkálva, és azt, hogy a mai keresztyének
jussanak el a hit élő forrásához, a Bibliához, Isten mindenre elégséges kegyelmének elfogadásához.
Egykor Pusztakamaráson és a Mezőség több szorványában, majd a kolozsvári Pata utcai gyülekezetben
harmincnégy évig szolgáló lelkipásztorként örömöt jelent számomra Gy. Szabó Béla vésője nyomán a Jelenések
könyve album formájában, az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával történő megjelentetése.
Mindezért Istené legyen a dicsőség!
Kolozsvár, 2017. pünkösd hava
Ferenczy Miklós
református lelkipásztor,
a Gy. Szabó Béla-hagyaték jogutóda