Részletek
Kálvin a kommentár bevezetőjében megjegyzi, hogy „ez az evangélium kulcs, amely kaput nyit a többiek megértéséhez”. János evangéliumának eredetileg 1553-ban megjelent magyarázatát Bogárdi Szabó István bevezetőjéből vett részletekkel mutatjuk be.
„A kommentár jelentőségét mutatja, hogy a 19. századi nagy gyűjteményes kiadásig (Opera Calvini) tizenegyszer jelent meg latinul, és kilencszer franciául.” Ez jelzi, hogy „mindmáig kulcsfontosságú egzegetikai munkát tartunk a kezünkben. Imár magyarul is, Vekerdi József fordításában.”
„...a viszonylag rövid idő alatt megírt kommentárt semmiképpen sem tekinthetjük elhamarkodottnak. Ellenkezőleg. Kálvin már strasbourgi tartózkodása alatt (1539–1541) magyarázta nyilvános óráin János evangéliumát, s nyilván már akkor számos kommentárt megismert.” „...a reformáció első két nemzedéke ugyanolyan kitüntető figyelemmel fordult János evangéliuma felé, mint a páli iratokhoz. Kálvinnak szinte valamennyi jelentős kortársa (protestáns és római katolikus) behatóan foglalkozott János evangéliumával.” A bibliai könyv jelentősége többek között abban is rejlett, hogy a Szentháromság-tan körül fellángoló vitákban folyamatosan hivatkoztak rá a felek.
„...őt első renden a bibliai szöveg tényleges jelentése (sensus litteralis) érdekelte. Ugyanakkor újfajta stílust is igyekezett meghonosítani, főleg a prédikálásban és a bibliai szövegek magyarázásában. A tömör érthetőség (perspicua brevitas) gyakorlatában messze felülmúlta kortársait... S hogy milyen mértékben sikerült a középkori egzegézis korlátai közül kitörnie, azt eredeti megoldásai, s máig érvényes megjegyzései bizonyítják.”