Részletek
Kaffka Margit (1880. június 10. – 1918. december 1.)
Az Ady Endre által „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezett Kaffka Margit a magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója, a Nyugat nemzedékének fontos tagja. 1912-ben jelent meg első nagyregénye, a Színek és évek.
... Schöpflin Aladár biztatására kezdte el írni, 1911-ben. Előbb folytatásokban a Vasárnapi Újság közli, majd 1912-ben megjelenik könyv formájában is. Ez a legismertebb műve, a legjobb magyar társadalmi regények egyike. A Nyugat irodalmi folyóirat munkatársai lelkesedéssel fogadják. A nagyregény az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik, hisz Kaffka Margitot, a regényírót elsősorban az asszonyi sors, a nő elnyomottsága foglalkoztatta. A könyvben általános társadalmi kérdésekre is fény derül. A nő alakja körül eloszlat minden ködös homályt, amelyet éppen azért vont köréje a világ, hogy annak megaláztatását leplezze, sőt igazolja. A századeleji kiszolgáltatott asszony céltalan, szomorú sorsának megváltoztatására az új idők asszonyideálját tartja képesnek.