Az Óperenciás tengeren is túl

„Nem is gondoltam volna, hogy ilyen rövid idő alatt (szűken vett hat nap, bővebben egy év, talán három év vagy akár a negyven-egynéhány év alatt) egyszer csak ilyen sok mindenen kell gondolkoznom… Biztos az a baj, hogy sokáig csak átlagosan telt az idő, és amikor felborult a világ (Rob és Nikola és Sonny…), akkor muszáj volt a borulásban minden szeletét és rétegét átgondolni az életemnek. Még ha ugyanoda lyukadok is ki…” Julie elég borulós alkat. Időnként felborul vele minden, és ilyenkor szó szerint országot-világot vált. Első férje hűtlensége és tragikus halála miatt hat gyerekkel költözik Horvátországba, álmai öblébe, hogy új életet kezdjen. A családi hotel a mindennapok gondűző ritmusával gyógyítgatja a sebeket. Ám a gyógyulást egy újabb borulás jelenti: Nikola, a szőke kroát férfi, aki mellett Julie nem tud a biztonsági sávban maradni. A szerelem mindent átformál, leginkább az asszony énképét. És persze jön a gyerek, aki mindent tovább borít: Julie és Nikola összeházasodnak. Erről szól Nagy Izabella első regénye, A menny innenső oldalán, aminek folytatását veheti most kezébe az olvasó. Julie világa persze újra borul. Mert ugyan megszületik Jasna, de aztán elmegy a nagyfiú, Sonny. És az elengedés drámája közel sem egyszerűbb, mint bármelyik addigi borulás. Még jó, hogy az út most a régi haza felé vezet, egy zalai zsákfaluba, Julia gyermekkora felé. Itt lehet aztán gondolkodni igazán, főleg, ha a vendéglátók is segítenek.