Regény, novella

Lloyd C. Douglas újszövetségi korban játszódó történelmi regénye a római katona, Marcellus Gallio történetét beszéli el. Hozzá kerül a sorsvetés után a keresztre feszített názáreti Jézus köntöse.

Ki ez az Esti Kornél, Kosztolányi novelláinak e halhatatlan hőse? A költő alteregója, jobbik vagy rosszabbik énje, akinek alakját megteremtve önmagáról vall: fordulatos, játékos, költői elbeszéléseiben Kosztolányi az emberi élet fonákságait írja meg

A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya, játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik a házasságukból. Előrebocsátom: nem kulcsregényt írtam. Gondosan kerültem, hogy létező kabarét írjak meg. A kabaré hangja, humora, magánélete az, amihez a valóság illúzióját akartam adni regényemben. Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer, úgy meg kell hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem vállalhatom."

„Közel vagyunk egymáshoz, és közel vagyunk magunkhoz, ha elolvassuk Kovács Ákos novelláskötetét. A történetekkel új és új világokba utazhatunk, hátrahagyva mindent: ott vagyunk az író mellett a tengerparton, sétálunk az ihletet keresve, ott vagyunk a szűk nappaliban a televíziót nézve, az idős apa fotelje mögött, a klórszagú uszodában a kamasz fiúk közt, ott vagyunk az időskori élményeknél, a gondoskodásnál, és ott vagyunk a haldokló anyánál. Kapunk felemelő és mélybe rántó pillanatokat, akár a valós életben. De mégis leginkább önmagunkkal találkozunk a novellák olvasásakor: a történetek finoman vezetnek minket saját kérdéseink felé: kik vagyunk, honnan jövünk, látjuk-e az életünk apró és fontos mozzanatait, vagy sem. Meghalljuk a szüleinket? Osztozunk a sorson, tudunk adni, tudunk kapni? Azt cipeljük legtovább, amitől szabadulni szeretnénk? Figyelünk-e. Szeretünk-e. Engedünk-e. Felnőttünk-e. Csupa olyan kérdést vet fel a könyv, amit nem lehet megúszni. Mindezt érzékenységgel, mindent átható figyelemmel. Kapunk, és van veszteségünk is. És mi marad a végén? Egy kulcs az életünkhöz, egy dilemma, egy Tolsztoj-kötet, egy vallomás, egy mindent megváltoztató élő közvetítés, vagy a pont, amikor megtanulunk gondoskodni. Szerelmek, anyák, apák és fiúk, és a történelem. Az életünk – közelről.” – Juhász Anna irodalmár

Az egykori ifjúsági csoport tagjai egy különleges hétvégére gyűlnek össze sok év után. A harmincas éveik vége felé járó barátok ma már közel sem azok a hamvas ifjak, akik annyi derűvel és optimizmussal néztek a jövőbe.

Aczél Dóra könyve a fordulatos kalandregényeknél mérhetetlenül izgalmasabb beszámoló. Megérinti az életet a haláltól elválasztó határt, rá is lép a bizonytalan sávra. És visszatér. Itt van velünk Dóra, és itt van ez a finom, boldog könyv, tele éles, angyali mondatokkal. Egy kivételes ember kivételes története.

Wass Albert társadalomkritikai munkáinak sorát nyitja meg ez a különös figurákat fölvonultató regény, amely az 1920as évek végén, Erdélyben, a Mezőség kopár és álmosító tájain játszódik.

A Fekete fény második részében, Vik különleges külső és belső utazása során feltárulnak a családi múlt titkai, új megvilágításba kerülnek a jelen eseményei, és olyasmi derül ki a Gömbről, amire Vikhez hasonlóan talán az olvasó sem számít.

Az állattörténetek egyik legszebbikét Anna Sewell (1820-1878), angol írónőnek köszönhetjük. Társai, barátai voltak az állatok. Krónikus betegsége miatt már gyermekkorától élete összekapcsolódott pónijával.

Viki és társai amolyan igazi tinik, akiknek a váltig megunt iskola jelenti az állandóságot az életükben, de az igazi történések egészen máshol zajlanak.

A kamaszság nem életkor, hanem léthelyzet: az élet magasan izzó állapota. Félúton levés.

Robi mostanában úgy érzi, semmi nem alakul a kedve szerint. Nem elég, hogy a nagyfiúk nem veszik be a csapatukba és kigúnyolják, az osztályban sem sikerül kivívnia a vezető szerepet. Ráadásul a bátyja folyton bosszantja, anya új barátja pedig szeretne megismerkedni vele , márpedig ő csakis ellenszenves lehet!

A Göröngyös Úti Iskola éppen olyan, mint bármelyik másik iskola. Itt is mindig történik valami.

Az oroszlán jele-trilógia izgalmakkal teli befejezésében az első kötetből megismert Atretes sorsát követhetjük végig, miközben a Germániában élő törzsek mindennapjaiba és szokásaiba is betekintést nyerhetünk.

Francine Rivers történelmi regénysorozatának első kötetében ezúttal az I. század viharos és kegyetlen korába kalauzolja olvasóit. A nagy lélegzetvételű műben az ifjú arisztokrata iránt érzett szerelme és az Istenbe vetett hite között őrlődő rabszolgalány történetén keresztül követhetjük végig Róma erkölcsi hanyatlását.

Harisnyás Pippi nem szokott hencegni vele, de mi most eláruljuk: ez a vagány, szeplős kislány valójában Kurrekurredutt-sziget királyának a lánya, tehát egy igazi, hamisítatlan hercegnő. És eljön az idő, amikor Pippi úgy dönt, hajóra száll, és elidőz kicsit az apja birodalmában.

Egy napon látogatóba érkezik a Kurrekurredutt sziget királya, aki nem más, mint Pippi apukája, és arra kéri a lányát, hogy költözzön hozzá a trópusokra. Közeledik az indulás időpontja, Pippinek döntenie kell. Vajon hajóra száll, és örökre elhagyja a kisvárost?

Egy fordulatokban gazdag történet a csodák Istenéről, aki segít, hogy az elveszett hazataláljon.

A ​Göröngyös Úti Iskola éppen olyan, mint bármely másik iskola. Itt is mindig történik valami! Most például a 2/b-be érkezik egy új gyerek.

Kisregény egy tehetséges fiatalemberről, Simonról, aki elveszti lába alól a talajt, s a rockzene őrületében keres megoldást. Míg Jézus meg nem szólítja őt. Párhuzam a gadarai megszállott történetével.

Emma New Yorkban él. Harminckét évesen még mindig keresi élete párját. Matthew Bostonban lakik. Egy szörnyű balesetben elvesztette a feleségét, és most egyedül neveli négyéves kislányát.

Franz Hodjak Homokkal teli bőrönd című regénye egy erdélyi szász család, Bernd Burgerék kivándorlásának, pontosabban bolyongásának, meg nem érkezésének történetét meséli el a szerzőre jellemző abszurd stílusban.

A könyv a természetellenes szórványlét és a székelyföldi többségi-kisebbségi kettősség dilemmáit mutatja be.

Dézsi Zoltán Hűség és hűtlenség című családregényének harmadik, egyben befejező kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző családja történetét írja át egy szélesebb társadalmi keretben, amelyben a valós és fikciós elemek harmonikusan egészítik ki egymást.