Részletek
“Ő nagyobb a múltunknál, a fájdalmainknál, a betegségeinknél, a csalódásainknál, a hiányainknál, a függőségünknél. Ő nagyobb a sebeinknél, a megnemértettségünknél, a magányunknál, a kilátástalanságunknál, a szégyenünknél. Ő nagyobb a szorongásainknál, a kétségeinknél, a félelmeinknél, az önsajnálatunknál. Ő nagyobb a világnál, Ő nagyobb a halálnál, mert legyőzte azt. Ő mindennél nagyobb!”
“Nekünk választanunk kell. Lehet a múlt sebeire, szemeteire nézve a mi saját, egyoldalú igazunkban, állandó békétlenségben, belső stresszben élni, s ebből összerakni a folytonosan elégedetlenkedő, sértődött, lázadó életet, egy hatalmas szemétdombot, vagy, amiről a könyvem szól: lehet hálával tekinteni az értékes darabokra, s ezekből a mozaikokból egy töredezett bár, de értékes egésszé lenni, ÉRTÉKMOZAIKká. Ha életünk mozaikjainak edényét mi magunk szorítjuk, akkor saját árnyékunk besötétíti azt, azonban mennyei megvilágításból sokszínű, különleges részekből összeálló csodás ”mégis-egészet” kaphatunk.”