Isten hozott, Mandulavitéz!

Ábel már nagy fiú. Néha azért még sírva fakad, és gyakran bajba kerül. Ilyenkor megjelenik mandulavitéz, mandulavirág szirmán érkezik, mintha csónakon siklana, hiszen picurka legény, nincs tán egy centi sem. Mégis, mindig tudja, mit kell mondani Ábelnek, hogy bátorítsa, vagy helyes döntésre vezesse. A mese képzeletbeli világa fonódik így egybe Ábel mindennapi életével és a bibliai történetek üzenetével. Éber, a kis üzenethordozó mindig ott és úgy szólal meg, hogy Ábel szívét megérinti, és teljesebb valóságismeretre segíti. A szerző írói leleménye, hogy az irodalmi élményt keltő és a tanító szöveg szinte észrevétlenül, magától értetődően fonódik egybe. Ábel és Éber történeteit olvashatja gyerek és felnőtt, különálló történetekként, de folyamatos regényként is. Sőt, áhítatok, hittanos, gyermek-istentiszteleti alkalmak vezérfonala is lehet. A „mandulakönyv” első része az ószövetség történetei között kalauzolja végig olvasóit.