Egy dadogás története

Az Egy dadogás története három generáció sorsát felvonultató családregény, ugyanakkor a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek Erdélyének bemutatása is, kis túlzással történelmi regény. Ha az elbeszélőre és a vele történtekre fókuszálunk, lehet akár fejlődésregény vagy önéletírás, de szociográfia, vallomás, anekdotagyűjtemény, esszéregény, Erdély-regény is. Mindez együtt és egyik sem. Rengeteg lehetőség, több nagyregény anyaga íródik itt egymásra, vázlatosan, a különböző elágazásokat, kitérő lehetőségeket inkább csak jelezve és felvázolva, mint részletesen kibontva. Ez a sokszínűség, az egymásra rétegződés a szöveg egyik legnagyobb erőssége. Nem választ magának fókuszt, minden téma egyaránt fontos itt, az öngyilkos traktoros nagybácsi lelkétől az aradi kollégium hangulatán át az öregedő franciatanárnőig. Az elbeszélő élete tárul fel, de minden összetevőjével együtt: a nagyszülők, szülők nemzedékének és életének bemutatása, az óvodai, az iskolai élmények, a katonaság, az erdőjárások, az első szerelem, a nyelvhez való viszony, a vallás, a családi hazugságok is előkerülnek. (Kolozsi Orsolya)