Részletek
Az alkotás sorsvállalás: lett légyen szó honalapításról, a kereszténység felvételéről, a szabadság igenléséről keményen szervezett államkeretek között is, az európai kultúra oly módon való befogadásáról, hogy eleink megőrizték keletről hozott örökségünket, s benne a legkedvesebbet: anyanyelvünket. Hogy van remény? Van. S ezt nem én állítom, meggyőz felőle Vörösmarty Mihály, aki történelmi borzalmak évadján írta meg a legnagyobb magyar verset: A vén cigányt.
„Az alkotás: sorsvállalás...” – írta a szerző, azoknak az elődeiknek és kortársainak a példáját summázva, akikről ebben a kötetében szól. Az alkalmak különfélék. Az írások jellege-műfaja is eltér egymástól, mégis egységbe foglalja őket a szerző tudósi és emberi felelőssége, amellyel velük kapcsolatos gondolatait szavakba önti. A kötet a szerző közelmúltban írt egyes tanulmányait, előadásait és beszédeit tartalmazza. Mondanivalójukban és eszmeiségükben az egyetemes emberi értékek példáját hordozzák. A felvillantott személyek élete és munkássága ezen értékek alkotásában és megőrzésében fogalmazódott meg.